2017. december 11., hétfő

Ékszerépítők...

Ékszerépítők... 

A hétvégén ásványbörzén voltunk a párommal, ő a saját gyűjtésű ásványaival :) én pár ékszerrel :)
Egy kedves vásárló kezében fogva egyik művemet rám nézett és mosolyogva közölte, ez olyan mintha egy pók szőtte volna  :) 


Kis fejemben hirtelen elkezdtek cikázni a gondolatok …. igen, ez bók volt :)
 
Végül is vannak azok az "ékszerkészítő" bogarak…. melyek is …. talán a szkarabeuszok a galacsinjaikkal vagy valami lárvák. Nem hagyott nyugodni a gondolat és elkezdtem kutakodni, valaminek lennie kell ,halványan emlékszem valami ilyesmire.

Nagy nehezen rájuk találtam és most engedjétek meg, hogy bemutassam őket (hátha akad aki még nem hallott felőlük, vagy nagyon régen mint én) :


Nos, ők lennének a tegzesek

Ha az ember megmerít párszor egy kis hálót egy tó nádas, sekély vizében vagy egy patakban, a kihalászott törmelék között szinte biztosan lesznek fura, növényi darabkákból vagy kis kövekből épített csövecskék, amikben őrző-védő állkapcsú tegzeslárvák laknak , vagy ha szerencsénk van laktak. 


A tini lárvák érzékeny potrohuk köré lakócsövet, úgynevezett tegezt készítenek vagy fogóhálót szőnek , és abból építkeznek , amit a lakhelyükön épp találnak és kedvükre való.

Van, ahol apró színes kavicsokat vagy kagylódarabkákat ragasztanak magukra, van ahol hínár- és kákatörmeléket.


Viszont kis bolygónkon él egy francia művész, bizonyos Hubert Duprat , aki a tegzeslárvák építési kedvén felbuzdulva apróra zúzott aranyat, különböző drágaköveket, opált, türkizt, igazgyöngyöt tett eléjük, melyből azok fel is építették luxusházukat. Majd miután a lárváknak már nem volt szükségük védelemre, a vázat felhasználta ékszereihez.
(Bár némi lelkiismeretfurdalással, állítja ő.)
 „Gonosz cselt vetettem be ellenük. Úgy érzem, mintha kihasználtam volna a dolgozóimat. Ez annyira az ő munkájuk is, mint az enyém” – mondta a művész, aki egyenrangú félként kezeli lárváit. Agyszüleményével pedig az volt a célja, hogy elmossa a határokat a művészet, a természet és a spontaneitás között.


Ha nem vagy rovarfóbiás, akkor nézd meg a kisfilmben, hogy mindezt hogyan kell elképzelni a valóságban! 
Artist Hubert Duprat discussing his work

2017. december 6., szerda

Pasztell rózsaszín karkötő....

Pasztell rózsaszín karkötő....

a kék után most egy kis rózsaszínre vágytam :) így készült el ez a több soros karkötő...
cseh , kínai, kása és csiszolt gyöngyök memóriadrótra fűzve....megspékelve egy sor ásványgyöngyel.

Találtam pár jó okot arra , hogy miért ne csak azért viseljünk rószaszínt mert szép és imádjuk :



A monda szerint a rózsát -amely eredetileg fehér volt- a tövisébe lépő Vénusz istennő vére festette rózsaszínre. Az ókori Rómában jelentése a megújhodás volt és már akkor a szerelem virágát tisztelték benne. A kereszténységben Mária virágát szimbolizálta, illetve a vadrózsa öt szirma Jézus sebeit jelenítette meg.  Nem véletlen e szín vérrel való kapcsolata, hiszen a véredényekkel átszőtt emberi bőr is rózsaszínű. Így közvetve az embert, az emberi létet szimbolizálja kezdve a babarózsaszín csecsemőktől a púderrózsaszín nagymamákig.
 
 
A tiszta, romantikus szerelem színe, szemben a vörössel, mely a szexualitást sugározza. A férfiak szemében a rózsaszín a lágyságot, tisztaságot jelképezi, az intimitást és a nőiességet. Emellett a ragaszkodás, az együttérzés, az idealizmus és a hála jelentését is magában hordozza.


2017. december 1., péntek

Balti-tenger után sóvárogva.....


Balti-tenger után sóvárogva.....

 

idén ősszel Lengyelország felé vettük az irányt. Elterveztük, hogy minden évben egy új országot, egy új várost fedezünk fel.
Hát most ez nagyon jól sikerült :) Hihetetlenül letaglózott ez az ország. Gyönyörű, színes , egyedi , egy igazi "kis" gyöngyszem Európa szívében.
 Utosló állomásunk mielőtt hazaindultuk a Balti-tenger volt :) Igen, az első dolgunk volt megkóstolni :) és ?? Nem is olyan sós :) viszont hideg :), de azért térdig megmártóztunk !
"rengeteg" borostyánt gyűjtöttünk. Na majd csinálok belőle karkötőt felkiáltással a nanomiliméteres darabkákat is felcsipegettem !! De végül nem csináltam, sajnáltam átfúrni őket. Egy kis , na jó, négy kis üvegcsényi lett az aprókból és párom ásványos vitrinében sorakoznak.
Mióta visszajöttünk nem múlik el hét, hogy ne vágynánk vissza. Párom a borostyán miatt, én a tenger miatt ( meg a sirályok, a medúzák, és főleg Tórúň és a világ legfinomabb mézeskalácsai miatt).
Úgyhogy a sóvárgás miatt született ez a karkötő a Balti-tenger színeiben :)